Csupan nehany kiegeszito informacio is talalhato a mar meglevokhoz:
ALASZKA
„Az utolsó határterület”
Alaszka 1530693 km2–ével az USA legnagyobb állama, amely közvetlenül nem kapcsolódik az állam fő területéhez, hanem attól elkülönülten, az észak-amerikai kontinens északnyugati félszigetén terül el. Északon a Jeges-tenger, nyugaton a Csukcs-tenger, a Bering-szoros és a Bering-tenger határolja, délen pedig a Csendes-óceánban az Alaszkai-öböl. Keleten Kanadával határos. Ázsiától a mindössze a 82 km szél Bering-szoros választja el. Csendes-óceán felőli partvidéke gazdagon tagolt. Az Alaszkai-öblöt az Alaszkai-félsziget és a csaknem 200 km hosszú vulkanikus eredetű Aleut-szigetek választják el a Bering-tengertől.
Természeti viszonyai
Geológiája
A magvát képező prekambriumi képződményeket paleozós tengeri üledék és folyami hordalék takarja. Az óidő közepétől szárazulat. Az északi és déli részén húzódó hegységek fiatalok, a harmadidőszakban gyűrődtek fel. A neogénban a pacifikus területet törések szabdalták fel, több helyen bazalt ömlött a felszínre. Ez a terület ma sincs nyugalomban, gyakoriak a földrengések. Formakincsének kialakításában jelentős szerepe volt a pleisztocén eljegesedésnek.
Tájai
1. A Pacifikus partvidék. A partvidéket a Kordillerák két – egymástól nem messze húzódó – lánca, a Parti-lánc és a Parti-hegység ágazza be.
A Parti-lánc Kodiak-szigetén kezdődik és hosszabb kontinentális szakasz után a Sándor-szigeteken folytatódik. Az eljegesedés a gerinceken és a partokon egyaránt mély nyomot hagyott .A Sándor-szigetek és a fjordos partvidék között viharoktól védett vízi út, a un. „belső hajóút” vezet északnak. A kontinensen magasodó szakasza az Éliás-hegység. Az 5000 m fölé nyúló csúcsokat hordozó hegység a kontinens legjobban eljegesedett hegysége. Jégmezőiről számos gleccser ereszkedik az Alaszkai-öbölbe (Malas***-gleccser).
A Parti-hegységeknek csak a nyugati, fjordokkal gazdagon tagolt erdőkkel borított lejtői tartoznak Alaszkához. Észak-nyugati folytatása az Alaszkai hegység. Itt van Észak-Amerika legmagasabb csúcsa, a hófödte 6194 m magas Mont McKinley. Lealacsonyodó nyúlványai a vulkánokban gazdag Alaszkai-félszigeten és az Aleut-szigeteken folytatódnak. A félszigeten működő egyik vulkán, a Katmai körzetében sok a fumorola (Tízezer-gejzír völgye).
2. A Yukon-medencét délen az Alaszkai-hegység, északon a Brooks-hegység keretezi. Az idős körzetekből álló tönkök és dombvidékek, a számos süllyedék, továbbá a Yukon és mellékfolyói több kisebb tájra bontják. Felszíne változatos. Idős kőzetei (eruptív kőzetek, folyami hordalékok), aranyban és egyéb ércekben gazdagok.
3. A Brooks-hegység 2000 méter magas vonulatát paleozós képződmények építik fel. Keleten a kanadai Sziklás-hegységben folytatódik.
4. A sarkvidéki síkság a Brooks-hegység és a Jeges-tenger között elterülő táblás vidék, ami dél felé kicsit emelkedik kb. 180 m magasra. A permafrost akár a 300 m vastagságot is elérheti.
Éghajlata
Az éghajlat nagy szélsőségek között változik. Az Alaszkai-öböl partvidékén a Kuroshio-áramlat hatására viszonylag enyhe, óceáni jellegű éghajlat alakult ki. A nyár hűvös, júliusi középhőmérséklete 13 oC, a tél enyhe, januári középhőmérséklete -2oC. Gyakran esik az eső. Az évi csapadékmennyiség meghaladja a 2000 mm-t. Belső területeinek, a Brooks-hegységnek és északi előterének az éghajlata szubarktikus. A tél hosszú és zord, gyakoriak a szélviharok. A nyár enyhe. A Yukon medencében a júliusi középhőmérséklet 15oC, de ez észak felé csökken, az északi partvidéken már csak 8oC. A kevés csapadék (200-300 mm) zöme a nyári és őszi hónapokban hull. Az állandóan fagyott talaj csak nyáron enged fel, de akkor is alig 1 m-ig.
Vízrajza
Alaszka fő folyója a Yukon, amely Észak-Amerika ötödik leghosszabb folyója 3185 km-ével. Kanadában ered és nyugatnak folyik, Alaszkát kettészelve a Bering-tengerbe. Június és október között fagymentes és hajózható. Fő mellékfolyói a Tanana és a Koyonkuk. Jelentősebb folyó még a Kuskokwim, ami a Bering-tengerbe ömlik, illetve a Colville, ami a Jeges-tengerbe ömlik.
Alaszkának rengeteg tava van, a legtöbbet a jég alakította ki. A legnagyobb az Iliamna, amely az Alaszkai-félszigeten fekszik. 130 km hosszú és 32 km széles.
Talajai
Talajai zonális eredetűek. Túlnyomó részén tundra talaj található. Délen podzolos talajok is előfordulnak, de gyakori a löszön képződött talaj is.
Növény- és állatvilága
A területének harmadát erdők borítják, amelyben számos faféle megtalálható. A leggyakoribbak a tűlevelű fenyőfélék, mint a lucfenyő, feketefenyő, de nyár, nyír,
fűz, bükkfélék is megtalálhatók. A tundraterületek tipikus növényei a mohák, zuzmók. A vadvirágok közül megtalálható az őszirózsa, a pimpó, a hegyibabér, a szarkaláb, az ibolya, a mocsári gólyahír.,
Alaszka vizei gazdagok halakban, amelyek közül legjelentősebb a lazac Priboilof-szigetén nyáron található meg a világ legnagyobb prémes fóka állománya. A pézsmatulok mellett a barnamedvék, grizzly medvék, jegesmedvék, rénszarvasok, jávorszarvasok, hegyi kecskék is megtalálhatók, de kacsák, ludak és fajdok is élnek itt.
Történelme
A feltevések szerint mintegy 30000 évvel ezelőtt a jégkorszakban Amerika és Ázsia közt létrejött szárazföldi hídon keresztül érkeztek az első népcsoportok Amerika földjére. Ezek nagy része dél felé továbbvonul, s Alaszka területén csak pár etnikai csoport telepedett meg, akik Alaszka eredeti őslakói .Ezek az aleutok, eszkimók és különöbző indián csoportok, mint a tlingitek és a athabaskanok.
Alaszka partvidékét a későbbi Bering-szoros térségében az orosz felfedező, Mihail Gvozgyev ismertette meg a civilizált világgal, amikor 1732-ben -a partra szállás mellőzésével– feltérképezte az addig ismeretlen partszakaszt. A cári flottában szolgáló dán hajós, Vitus Bering és az utóbb a Kamcsatka-félsziget feltérképezésében is részt vevő orosz Alekszej Csirikov 1741-ben jutottak el Amerikának az Aleut-szigetek lakói által Alaszkának elnevezett északnyugati partjaira. Az expedíció során Csirikov hajója a mai Prince of Wales szigetén, az 55. szélességi foktól délre vetett horgonyt, míg Bering csak az Alaszkai-félszigetig jutott, majd visszafordult, és nem messze Kamcsatka partjaitól az év decemberében életét vesztette. A zord klíma és az óriási távolság miatt további négy évtizednek kellett eltelnie, míg Alaszkában megjelentek az első állandó orosz telepek. Az orosz kormány 1799-ben a természeti kincsek kiaknázásának, a halászat és a prémkereskedés folytatásának, a telepek létrehozásának a jogát az akkor alapított Orosz-Amerikai Társaságra (Rosszijszko-Amerikanszkaja Kompanyija, RAK) ruházta át azzal, hogy a társaság minden újonnan felfedezett területre kiterjesztheti ellenőrzését, amennyiben azok „más népek” – természetesen az őslakók kivételével – nem foglalták el. Az oroszok aktivitását jelzi, hogy 1811-ben I. Sándor már az 51. szélességi foknál, a jelenlegi határnál több száz kilométerrel délebbre húzta meg az észak-amerikai orosz birtokok határát.
Nyilvánvaló volt, hogy az Alaszkában élő 600-800 orosz telepes nem elegendő az 1,5 millió négyzetkilométernyi, Spanyolországnál háromszorta nagyobb, orosz fennhatóság alatt álló terület hasznosításához és megvédéséhez. Dönteni kellett: vagy jelentős orosz haditengerészeti erőket küldeni a Csendes-óceánra, vagy eladni Alaszkát. Az akkori Oroszország ez utóbbit volt kénytelen választani.
1867-ben az USA potom 7,2 millió dollárért vette meg szőröstül-bőröstül Alaszkát, amiért eleget támadták is érte Seward akkori külügyminisztert. Sokan úgy gondolták, hogy nem ér semmit, ott csak jég és hó van, amiért „Seward hűtőszekrényének” nevezeték el. Három évtized múlva a gúnyolódásról mindenki elfeledkezett: Alaszkában aranyat találtak, s megindult az aranyásók áradata., Néhány év alatt az aranybányák kimerültek és Alaszka hosszú időre, mégpedig a II. világháború végéig feledésbe ,merült. Ekkor stratégiai jelentősége tette fontossá, a japánok elleni háborúban, s a Szovjetunió elleni hidegháború éveiben, hiszen közel feküdt hozzájuk. Közben 1912-ben az USA territóriuma lett, de csak 1959-ben lett az USA 49. Szövetségi államává. Ezután meggyorsult a bevándorlás, a fejlődés főleg az ott feltárt hatalmas szénhidrogén készleteknek köszönhetően.
Gazdasága
A zord természeti viszonyok ellenére Alaszka egyre jelentősebb szerepet játszik az USA gazdaságában. Az állam gazdaságának öt pillére a szénhidrogének termelésére, a halászat, a fakitermelés, a mezőgazdaság és a prémtermelés.
Mezőgazdasága
Növénytermesztés is lehetséges a területen, főleg a kedvezőbb éghajlatú déli partvidéki térségekben. Alaszka 540 ezer hektárnyi termőföldjéből, csak 10500 hektáron folyik termelés. A termékeny Matanuska-völgy Anchorage-tól északkeletre adja Alaszka termelésének háromnegyedét. Alaszkának kb. 650 farmja van, amelyek átlagos mérete 890 hektár.
A tenyészidőszak igen rövid, mindössze 152 nap, de nyáron a Nap napi 20 órát is süthet az állam központi területein, s így a növények gyorsan nőhetnek. Árpát, zabot, burgonyát és takarmányt termesztenek, valamint az üvegházi zöldség és gyümölcstermesztés egészen a sarkkörig is elterjedt.
Az állattenyésztésben a tejelő szarvasmarha- és juhtenyésztés a legelterjedtebb, de sertést is tartanak a farmerek. A legjelentősebb mezőgazdasági termékek a tej, tojás és a marhahús. Északon mintegy 30-35 ezer rénszarvast is tenyésztenek.
Halászat
A halászat képezi Alaszka legbiztosabb bevételeit. A halak főleg a déli partok vizeiben találhatók, amelyek közül a lazac a legfontosabb. A fő konzervgyárak Kecikanban, Kodiak-szigetén és a Bristol-öböl kikötőiben vannak. Ezen kívül tőkehalat, laposhalat, rákot hoznak a felszínre. Az Alaszka vizein való nemzetközi halásztatot szabályozták egy 200 mérföld széles különleges gazdasági zónában, valamint az 1985-ös USA-Kanadai Csendes-óceáni Lazac Szerződésben megállapították, hogy azon országé a hal, amely felségvizeiben úszik.
Bányászat
A bányászat Alaszka GSP-jének 33%-át adja, amely jóval magasabb, mint bármely más államban.
Legjelentősebb bányakincse a kőolaj és földgáz. Az olajkészleteket már az 1880-as években is ismerték, de csak 1961-től vált fontos ágazattá az olajipar a kenai mezők feltárásával. 1968-ban tárták fel Prudhoe Bay-nél az USA legnagyobb olajmezőjét, kb. 10 milliárd hordó nagyságú készletekkel. Jelentős kőolaj előfordulás van még a McArthur-folyó völgyében északon, valamint délen a Kenai-félsziget és a Cook-szigetek partvidékén. Majd elhatározták Pruthoe Bay-i olaj csővezetéken való elszállítását délre, de előbb meg kellett egyezni a helyi falvakkal, hogy átvigyék a vezetéket a területükön. Végül is 1971-ben törvényben erősítették meg a Transzalaszkai vezeték megépítését. A vezeték 1977-ben készült el teljesen, ami 8 milliárd dollárba került, s mintegy 20 ezer ember dolgozott rajta. Az átlagosan 1,2 méter átmérőjű vezeték Prudhoe Bay-ből a déli parton fekvő Valdez város kikötőjébe szállít olajat, naponta mintegy 2 millió hordónyit (318 millió liter). Innét pedig tankerek szállítják tovább az olajat. Így Alaszka Texas után az USA második legjelentősebb olajtermelője.
A földgáztermelésben a Kenai térség a legjelentősebb. Az energiahordozók közül kisebb mennyiségű szent is bányásznak.
Érceket 1880 óta bányásznak, a hozam kb. 95%-a arany, réz, cink és ezüst. Kutatásuk ma is folyik modern tudományos eszközökkel. Az aranytermelés drasztikusan hanyatlott a II. világháború után, de az 1980-as években némelyest fellendült a cink, ezüst és ólom termelésével együtt. Az arany nagy része a Yukon-folyó völgyéből Fairbanks-ból és a seward-félszigeti Nome-ből származik. Jelentős cinkelőfordulás található Kotzebuenél. A világ egyik legjelentősebb molibdén lelőhelye Ketchikan közelében fekszik. Ezeken kivűl még réz ,wolfram, ezüst és platina ércek találhatók itt. Az építőanyag ipar számára is sok hasznosítható nyersanyagot lehet kitermelni, mint pl: gránit, mészkő, kavics.
Energiatermelés
Alaszka hatalmas vízenergia tartalékokkal rendelkezik, amelyeknek nagy része még érintetlen. A legnagyobb projekt az Eklutna-tóra vonatkozik, ami Anchorage közelében van. Egy vízerőmű rendszer Juneau közelében adja az energiát a délkeleti területeknek, míg egy másik rendszer a Kenai-félszigeten látná el a déli és a központi területeket. Az összes többi terület ellátása a szén és olajtüzelésű erőművektől függene. Most még az energia ellátás nagy része a földgázra épül, s csak kis szerepet kap a víz.
Feldolgozóipar
A feldolgozóipar a GSP 5 %-át adja.
Az élelmiszeripar Alaszka vezető iparága, ezen belül is a halfeldolgozás a legjelentősebb. Főleg a tengerparti városokra települt. Lazacot, heringet és tengeri rákokat dolgoznak fel, de a tej és húsfeldolgozás is gyakori.
Az olajipar a nagy kőolajkészletekre települt, Fairbanks-ban, Kenai térségben valamint Prudhoe Bay-ben kőolajfinomítók vannk.
Jelentős még a papíripar és nyomdaipar. Ketchikanban, Sitkában nagy cellulózgyárak vannak. A déli területeken számos farönk fogadó állomás és fűrészmalom működik.
A szőrmeipar is jelentős a sok prémes állatnak köszönhetően, mint a hiúz, nyest, nyérc. Ez 5-10 millió dollárt hoz Alaszkának évente.
Szolgáltatások
A szolgáltató szektor adja Alaszka GSP-ének 50%-át. A szolgáltatások legnagyobb része az urbánus térségbe koncentrálódik. A közigazgatás a legjelentősebb, aminek több alkalmazottja van, mint az összes többi ágazatnak. Erre a kiterjedt igazgatásra azért van szükség, mert a lakosság nagy területen oszlik meg. A közigazgatást követik a személyi szolgáltatások, majd pénzügyi és biztosítási szolgáltatások.
Közlekedés
Alaszkában a közlekedés meglehetősen nehézkes. Sokba kerül az utak építése a kedvezőtlen természeti viszonyoknak és a nagy távolságoknak köszönhetően. Alaszkát Kanadával és a többi 48 állammal, egy 1939-45 között épült főútvonal köti össze. Ez a főút a Richardson úttal együtt 2451 km hosszú. Alaszkának kb. 14 ezer km az összes úthálózata, amelynek csak kétharmada szilárd burkolatú. A főbb utak a nagyobb városokat kötik össze. Az állami tulajdonban lévő alaszkai vasutak látják el a személy- és áruszállítást Seward , Whittier és Anchorge, Fairbanks között.
Kis repülőgépjáratok közlekednek az elszigetelt települések és a „külvilág” közt. Ezek a gépek utasokat, ellátmányt, üzeneteket szállítanak mérföldeken át. Anchorage-ben található a legnagyobb reptér, ami Európával, Ázsiával és Észak-Amerikával áll légi kapcsolatban. Fairbanks, Juneau, Ketchikan és Kodiak is rendelkeznek reptérrel.
Alaszka nagymértékben függ a konténeres hajószállítástól, amelyek a nagy kikötők és a „48 állam” között folyik. Ezek az Alaszkában nem gyártott árukat (pl autók, élelmiszerek) hozzák, és viszik el az itt előállítottakat.
Turizmus
Alaszkát évente több mint 800 ezer turista keresi fel, s ezek kb. 1 milliárd USD-t költenek el. Mindez köszönhető különleges természeti adottságainak. A terültén lévő sok nemzeti park, USA és Amerika legek , sajátos állatvilága sok embert vonz. A világon az extrém túrizmus ötödik célállomása, míg az USA-ban a második.
Népessége
Ezen a hatalmas területen ( 1530693 km2) mindössze 626932 ember él, s népsűrűsége is csak 0,37 fő/km2, amivel az USA legkisebb népsűrűségű állama. Területének nagy része lakatlan a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt. A népesség nagy része a nagyobb városok körül csoportosul, mint Fairbanks (32769), Anchorage (257808), Juneau (30192) és Sitka (8193). A városi lakosság aránya 64,3%. A városok főleg a déli part közelében és a folyóvölgyekben találhatók, rajtuk kívül elszórt halász- és vadásztelepülések, kutatóállomások, olajtermelő üzemek és katonai támaszpontok vannak.
Az alaszkai emberek közül csak minden harmadik született Alaszkában, ami azzal magyarázható, hogy sokan az USA hadsereg szolgálatában lettek kiküldve ide. Mindez a fériak és nők arányában is megmutatkozik. Még a férfiak száma 325 ezer, addig a nőké 294 ezer fő. A lakosság 31,8 %-a 18 éven aluli, 5,6 %-a 65 éven felüli.
Az őslakosságot jelentő négy nagyobb nyelvileg és kulturálisan önálló népcsoport az eszkimók, az aleutiak, az északi atapaszka törzsek és az északnyugati parti indiánok alkotják. Számuk 91100 fő, vagyis 16%-a a népességnek.
Városok
Juneau
Alaszka fővárosa ez a 30 ezer lakosú város, amely Alaszka délkeleti nyúlványában található. A halászat és a hajójavítás egyik fő központja. Egy XIX. századi aranyásó telepből fejlődött ki. Az aranybányászat 1944-ig folyt.
Anchorage
Alaszka legnagyobb városa 257808 főnyi lakosával. 1914-ben jött létre, amikor megkezdték a félsziget belsejébe vezető vasút építését. Egy mély öböl partján fekszik, észak felől magas hegyvonulatok zárják le, s egyben védik az északi hideg szelektől. A sok hónak köszönhetően fontos sícentrum. Kutyaszán versenyeket is gyakran rendeznek. Fontos turista kiindulóközpont, ipari központ, és a pénzügyi élet fellegvára.
Fairbanks
Fontos közlekedési csomópont Alaszka belsejében. Itt futnak össze a szárazföldi utak, s idáig jön a vasút valamint innét szállítják tovább észak felé az árukat. Itt van az Alaszkai Állami Egyetem.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kivancsiva tesz milyen magyar szemmel tekinteni az ott elokre, egyesulni, azonosulni veluk, mennyire mas ez mint itthon, oszefonodott, esetleg eltavolodott kulturak szmszogebol milyen ez a valtozas? Legy a tavcsovunk Barb.... 
The Chilkoot Human Chain
