Eszkimo hitvilag,vallas
Atesz 2004.05.24. 02:54
"Szedna az Alvilg rnje, s az inuitok azt hiszik, hogy minden halott egy esztendt knytelen tlteni az szrny birodalmban, mieltt Kvadliparmiutba, a Boldog Helyre jut, ahol sohasem fagy, s ahol a kvr rnszarvas ppen akkor toppan az ember el, amikor hvja." - rja Kipling.
Szedna- az inuit istenno |
Az eszkim trzsek szerint szelleme van minden lthat s lthatatlan dolognak. Ezeknek a legelterjedtebb fajtja az inua, amely trgyak, llatok, termszeti jelensgek, gazdja vagy rzje. Inuja van a tavaknak, a sziklknak, a szlirnynak, a hegyfokoknak, az lomnak, az embereknek, a szeretetnek s a szomorsgnak s minden egyb rzelmi s testi llapotnak az emberek s az llatok vilgban.
Nemcsak az inuit, hanem az eszkim mitolgia legjellegzetesebb s legjelentsebb alakja Szedna, a fkk s ms tengeri llatok istennje. Eltr tjegysgenknt ms s ms nven bukkan fel. Ny-Grnlandon Arnakuagasszak (regasszony), K-Grnlandon Imap-inua (tenger anyja) a kanadai netszilik Nuliajuk nven emlegetik.
A Mtosz szerint a tenger fenekn l s az llatokon uralkodik; idrl-idre tad bellk az embereknek. Ha az emberek vtkeznek bnk piszokknt ragad Szedna hajba aki megharagudvn tvol tartja a fkkat s a rozmrokat a parttl, s az eszkim telepen hnsg tr ki.
Bizonyos csoportoknl p. netszilik Szedna nem csak a tengeri hanem a szrazfldi llatok felett is uralkodik, gy a karibuszarvasnak s az desvizi halaknak s madaraknak. A rz s netszilik Szednt tartja a leghatalmasabb szellemnek mind kzl, gy vlik irnytja az idjrst, s a tlvilgot. Szedna a monda szerint ellensges a frfiakkal szemben.
Igen hasonlt jellemzse, az archaikus eposzokban elbukkan, dmonikus vitzek, desanyja vagy gazdja mitologikus alakjra. A jakut hskltemnyekben az reg abasszi smnasszony, az altaji szrnyek anyjnak rajzolt sketfajdasszony, a hakaszoknl a "Hattyregasszony", a finneknl szak rnje Louhi, a babiloni Tiamat, vagy az r szagkban Medb kirlyn. |
|