Szedna- az inuit istenno

Az eszkimó törzsek szerint szelleme van minden látható és láthatatlan dolognak. Ezeknek a legelterjedtebb fajtája az inua, amely tárgyak, állatok, természeti jelenségek, gazdája vagy örzője. Inuája van a tavaknak, a szikláknak, a széliránynak, a hegyfokoknak, az álomnak, az embereknek, a szeretetnek és a szomorúságnak és minden egyéb érzelmi és testi állapotnak az emberek és az állatok világában. Nemcsak az inuit, hanem az eszkimó mitológia legjellegzetesebb és legjelentősebb alakja Szedna, a fókák és más tengeri állatok istennője. Eltérő tájegységenként más és más néven bukkan fel. Ny-Grönlandon Arnakuagasszak (öregasszony), K-Grönlandon Imap-inua (tenger anyja) a kanadai netszilik Nuliajuk néven emlegetik. A Mítosz szerint a tenger fenekén él és az állatokon uralkodik; időről-időre átad belőlük az embereknek. Ha az emberek vétkeznek bűnük piszokként ragad Szedna hajába aki megharagudván távol tartja a fókákat és a rozmárokat a parttól, és az eszkimó telepen éhínség tör ki. Bizonyos csoportoknál p. netszilik Szedna nem csak a tengeri hanem a szárazföldi állatok felett is uralkodik, így a karibuszarvasnak és az édesvizi halaknak és madaraknak. A réz és netszilik Szednát tartja a leghatalmasabb szellemnek mind közül, úgy vélik ő irányítja az idjárást, és a túlvilágot. Szedna a monda szerint ellenséges a férfiakkal szemben. Igen hasonlít jellemzése, az archaikus eposzokban előbukkanó, démonikus vitézek, édesanyja vagy gazdája mitologikus alakjára. A jakut hőskölteményekben az öreg abasszi sámánasszony, az altaji szörnyek anyjának rajzolt süketfajdasszony, a hakaszoknál a "Hattyúöregasszony", a finneknél észak úrnője Louhi, a babiloni Tiamat, vagy az ír szagákban Medb királynő.