Friss�t�sS�g�

attila

2003.05.11. 13:25 -

Sokat �lmodoztam m�r, hogy milyen j� lenne Alaszk�ban �lni, főleg a f�rum főc�m�ben eml�tett filmsorozat egy-egy r�sze ut�n. Persze nem sok es�lyt l�tok m�g egy turista�tra sem. Ha nem titok, el tudn�d mes�lni, hogy ker�lt�l oda? Mivel foglalkozol? . Szerintem sokaknak, akik majd megl�togatj�k a port�lodat, ezek lesznek az első k�rd�sei. . Amiket feltett�l eddig, m�r azok is �rdekes k�pek �s cikkek, h�t m�g ezut�n!

[25-6] [5-1]

atesz

El�zm�ny | 2004.05.24. 09:37 - #25

Csupan nehany kiegeszito informacio is talalhato a mar meglevokhoz:       ALASZKA   „Az utols� hat�rter�let”                 Alaszka 1530693 km2–�vel az USA legnagyobb �llama, amely k�zvetlen�l nem kapcsol�dik az �llam f� ter�let�hez, hanem att�l elk�l�n�lten, az �szak-amerikai kontinens �szaknyugati f�lsziget�n ter�l el. �szakon a Jeges-tenger, nyugaton a Csukcs-tenger, a Bering-szoros �s a Bering-tenger hat�rolja, d�len pedig a Csendes-�ce�nban az Alaszkai-�b�l. Keleten Kanad�val hat�ros. �zsi�t�l a mind�ssze a 82 km sz�l Bering-szoros v�lasztja el. Csendes-�ce�n fel�li partvid�ke gazdagon tagolt. Az Alaszkai-�bl�t az Alaszkai-f�lsziget �s a csaknem 200 km hossz� vulkanikus eredet� Aleut-szigetek v�lasztj�k el a Bering-tengert�l.             Term�szeti viszonyai   Geol�gi�ja               A magv�t k�pez� prekambriumi k�pz�dm�nyeket paleoz�s tengeri �led�k �s folyami hordal�k takarja. Az �id� k�zep�t�l sz�razulat. Az �szaki �s d�li r�sz�n h�z�d� hegys�gek fiatalok, a harmadid�szakban gy�r�dtek fel. A neog�nban a pacifikus ter�letet t�r�sek szabdalt�k fel, t�bb helyen  bazalt �ml�tt a felsz�nre. Ez a ter�let ma sincs nyugalomban, gyakoriak a f�ldreng�sek. Formakincs�nek kialak�t�s�ban jelent�s szerepe volt a pleisztoc�n eljegesed�snek.     T�jai   1. A Pacifikus partvid�k. A partvid�ket a Kordiller�k k�t – egym�st�l nem messze h�z�d� – l�nca, a Parti-l�nc �s a Parti-hegys�g �gazza be. A Parti-l�nc Kodiak-sziget�n kezd�dik �s hosszabb kontinent�lis szakasz ut�n a S�ndor-szigeteken folytat�dik. Az eljegesed�s a gerinceken �s a partokon egyar�nt m�ly nyomot hagyott .A S�ndor-szigetek �s a fjordos partvid�k k�z�tt viharokt�l v�dett v�zi �t, a un. „bels� haj��t” vezet �szaknak. A kontinensen magasod� szakasza az �li�s-hegys�g. Az 5000 m f�l� ny�l� cs�csokat hordoz� hegys�g a kontinens legjobban eljegesedett hegys�ge. J�gmez�ir�l sz�mos gleccser ereszkedik az Alaszkai-�b�lbe (Malas***-gleccser).             A Parti-hegys�geknek csak a nyugati, fjordokkal gazdagon tagolt erd�kkel bor�tott lejt�i tartoznak Alaszk�hoz. �szak-nyugati folytat�sa az Alaszkai hegys�g. Itt van �szak-Amerika legmagasabb cs�csa, a h�f�dte 6194 m magas Mont McKinley. Lealacsonyod� ny�lv�nyai a vulk�nokban gazdag Alaszkai-f�lszigeten �s az Aleut-szigeteken folytat�dnak. A f�lszigeten m�k�d� egyik vulk�n, a Katmai k�rzet�ben sok a fumorola (T�zezer-gejz�r v�lgye). 2. A Yukon-medenc�t d�len az Alaszkai-hegys�g, �szakon a Brooks-hegys�g keretezi. Az id�s k�rzetekb�l �ll� t�nk�k �s dombvid�kek, a sz�mos s�llyed�k, tov�bb� a Yukon �s mell�kfoly�i t�bb kisebb t�jra bontj�k. Felsz�ne v�ltozatos. Id�s k�zetei (erupt�v k�zetek, folyami hordal�kok), aranyban �s egy�b �rcekben gazdagok. 3. A Brooks-hegys�g 2000 m�ter magas vonulat�t paleoz�s k�pz�dm�nyek �p�tik fel. Keleten a kanadai Szikl�s-hegys�gben folytat�dik. 4. A sarkvid�ki s�ks�g a Brooks-hegys�g �s a  Jeges-tenger k�z�tt elter�l� t�bl�s vid�k, ami d�l fel� kicsit emelkedik kb. 180 m magasra. A permafrost ak�r a 300 m vastags�got is el�rheti.     �ghajlata               Az �ghajlat nagy sz�ls�s�gek k�z�tt v�ltozik. Az Alaszkai-�b�l partvid�k�n a Kuroshio-�ramlat hat�s�ra viszonylag enyhe, �ce�ni jelleg� �ghajlat alakult ki.  A ny�r h�v�s,  j�liusi  k�z�ph�m�rs�klete  13 oC,  a  t�l  enyhe,  janu�ri  k�z�ph�m�rs�klete -2oC. Gyakran esik az es�. Az �vi csapad�kmennyis�g meghaladja a 2000 mm-t. Bels� ter�leteinek, a Brooks-hegys�gnek �s �szaki el�ter�nek az �ghajlata szubarktikus. A t�l hossz� �s zord, gyakoriak a sz�lviharok. A ny�r enyhe. A Yukon medenc�ben a j�liusi k�z�ph�m�rs�klet 15oC, de ez �szak fel� cs�kken, az �szaki partvid�ken m�r csak 8oC. A kev�s csapad�k (200-300 mm) z�me a ny�ri �s �szi h�napokban hull. Az �lland�an fagyott talaj csak ny�ron enged fel, de akkor is alig 1 m-ig.     V�zrajza               Alaszka f� foly�ja a Yukon, amely �szak-Amerika �t�dik leghosszabb foly�ja 3185 km-�vel. Kanad�ban ered �s nyugatnak folyik, Alaszk�t kett�szelve a Bering-tengerbe. J�nius �s okt�ber k�z�tt fagymentes �s haj�zhat�. F� mell�kfoly�i a Tanana �s a Koyonkuk. Jelent�sebb foly� m�g a Kuskokwim, ami a Bering-tengerbe �mlik, illetve a Colville, ami a Jeges-tengerbe �mlik.             Alaszk�nak rengeteg tava van, a legt�bbet a j�g alak�totta ki. A legnagyobb az Iliamna, amely az Alaszkai-f�lszigeten fekszik. 130 km hossz� �s 32 km sz�les.     Talajai               Talajai zon�lis eredet�ek. T�lnyom� r�sz�n tundra talaj tal�lhat�. D�len podzolos talajok is el�fordulnak, de gyakori a l�sz�n k�pz�d�tt talaj is.     N�v�ny- �s �llatvil�ga               A ter�let�nek harmad�t erd�k bor�tj�k, amelyben sz�mos faf�le megtal�lhat�. A leggyakoribbak a t�level� feny�f�l�k, mint a lucfeny�, feketefeny�, de ny�r, ny�r, f�z, b�kkf�l�k is megtal�lhat�k. A tundrater�letek tipikus n�v�nyei a moh�k, zuzm�k. A vadvir�gok k�z�l megtal�lhat� az �szir�zsa, a pimp�, a hegyibab�r, a szarkal�b, az ibolya, a mocs�ri g�lyah�r.,             Alaszka vizei gazdagok halakban, amelyek k�z�l legjelent�sebb a lazac Priboilof-sziget�n ny�ron tal�lhat� meg a vil�g legnagyobb pr�mes f�ka �llom�nya. A p�zsmatulok mellett a barnamedv�k, grizzly medv�k, jegesmedv�k, r�nszarvasok, j�vorszarvasok, hegyi kecsk�k is megtal�lhat�k, de kacs�k, ludak �s fajdok is �lnek itt.     T�rt�nelme               A feltev�sek szerint mintegy 30000 �vvel ezel�tt a j�gkorszakban Amerika �s �zsia k�zt l�trej�tt sz�razf�ldi h�don kereszt�l �rkeztek az els� n�pcsoportok Amerika f�ldj�re. Ezek nagy r�sze d�l fel� tov�bbvonul, s Alaszka ter�let�n csak p�r etnikai csoport telepedett meg, akik Alaszka eredeti �slak�i .Ezek az aleutok, eszkim�k �s k�l�n�bz� indi�n csoportok, mint a tlingitek �s a athabaskanok.   Alaszka partvid�k�t a k�s�bbi Bering-szoros t�rs�g�ben az orosz felfedez�, Mihail Gvozgyev ismertette meg a civiliz�lt vil�ggal, amikor 1732-ben -a partra sz�ll�s mell�z�s�vel– felt�rk�pezte az addig ismeretlen partszakaszt. A c�ri flott�ban szolg�l� d�n haj�s, Vitus Bering �s az ut�bb a Kamcsatka-f�lsziget felt�rk�pez�s�ben is r�szt vev� orosz Alekszej Csirikov 1741-ben jutottak el Amerik�nak az Aleut-szigetek lak�i �ltal Alaszk�nak elnevezett �szaknyugati partjaira. Az exped�ci� sor�n Csirikov haj�ja a mai Prince of Wales sziget�n, az 55. sz�less�gi fokt�l d�lre vetett horgonyt, m�g Bering csak az Alaszkai-f�lszigetig jutott, majd visszafordult, �s nem messze Kamcsatka partjait�l az �v december�ben �let�t vesztette. A zord kl�ma �s az �ri�si t�vols�g miatt tov�bbi n�gy �vtizednek kellett  eltelnie, m�g Alaszk�ban megjelentek az els� �lland� orosz telepek. Az orosz korm�ny 1799-ben a term�szeti kincsek kiakn�z�s�nak, a hal�szat �s a pr�mkeresked�s folytat�s�nak, a telepek l�trehoz�s�nak a jog�t az akkor alap�tott Orosz-Amerikai T�rsas�gra (Rosszijszko-Amerikanszkaja Kompanyija, RAK) ruh�zta �t azzal, hogy a t�rsas�g minden �jonnan felfedezett ter�letre kiterjesztheti ellen�rz�s�t, amennyiben azok „m�s n�pek” – term�szetesen az �slak�k kiv�tel�vel – nem foglalt�k el. Az oroszok aktivit�s�t jelzi, hogy 1811-ben I. S�ndor m�r az 51. sz�less�gi fokn�l, a jelenlegi hat�rn�l t�bb sz�z kilom�terrel d�lebbre h�zta meg az �szak-amerikai orosz birtokok hat�r�t. Nyilv�nval� volt, hogy az Alaszk�ban �l� 600-800 orosz telepes nem elegend� az 1,5 milli� n�gyzetkilom�ternyi, Spanyolorsz�gn�l h�romszorta nagyobb, orosz fennhat�s�g alatt �ll� ter�let hasznos�t�s�hoz �s megv�d�s�hez. D�nteni kellett: vagy jelent�s orosz haditenger�szeti er�ket k�ldeni a Csendes-�ce�nra, vagy eladni Alaszk�t. Az akkori Oroszorsz�g ez ut�bbit volt k�nytelen v�lasztani. 1867-ben az USA potom 7,2 milli� doll�r�rt vette meg sz�r�st�l-b�r�st�l Alaszk�t, ami�rt eleget t�madt�k is �rte Seward akkori k�l�gyminisztert. Sokan �gy gondolt�k, hogy nem �r semmit, ott csak j�g �s h� van, ami�rt „Seward h�t�szekr�ny�nek” nevezet�k el. H�rom �vtized m�lva a g�nyol�d�sr�l mindenki elfeledkezett: Alaszk�ban aranyat tal�ltak,  s megindult az arany�s�k �radata., N�h�ny �v alatt az aranyb�ny�k kimer�ltek �s Alaszka hossz� id�re, m�gpedig a II. vil�gh�bor� v�g�ig feled�sbe ,mer�lt. Ekkor strat�giai jelent�s�ge tette fontoss�, a jap�nok elleni h�bor�ban, s a Szovjetuni� elleni hidegh�bor� �veiben, hiszen k�zel fek�dt hozz�juk. K�zben 1912-ben az USA territ�riuma lett, de csak 1959-ben lett az USA 49. Sz�vets�gi �llam�v�. Ezut�n meggyorsult a bev�ndorl�s, a fejl�d�s f�leg az ott felt�rt hatalmas sz�nhidrog�n k�szleteknek k�sz�nhet�en. Gazdas�ga               A zord term�szeti viszonyok ellen�re Alaszka egyre jelent�sebb szerepet j�tszik az USA gazdas�g�ban. Az �llam gazdas�g�nak �t pill�re a sz�nhidrog�nek termel�s�re, a hal�szat, a fakitermel�s, a mez�gazdas�g �s a pr�mtermel�s.     Mez�gazdas�ga               N�v�nytermeszt�s is lehets�ges a ter�leten, f�leg a kedvez�bb �ghajlat� d�li partvid�ki t�rs�gekben. Alaszka 540 ezer hekt�rnyi term�f�ldj�b�l, csak 10500 hekt�ron folyik termel�s. A term�keny Matanuska-v�lgy Anchorage-t�l �szakkeletre adja Alaszka termel�s�nek h�romnegyed�t. Alaszk�nak kb. 650 farmja van, amelyek �tlagos m�rete 890 hekt�r.             A teny�szid�szak igen r�vid, mind�ssze 152 nap, de ny�ron a Nap napi 20 �r�t is s�thet az �llam k�zponti ter�letein, s �gy a n�v�nyek gyorsan n�hetnek. �rp�t, zabot, burgony�t �s takarm�nyt termesztenek, valamint az �vegh�zi z�lds�g �s gy�m�lcstermeszt�s eg�szen a sarkk�rig is elterjedt.             Az �llatteny�szt�sben a tejel� szarvasmarha- �s juhteny�szt�s a legelterjedtebb, de sert�st is tartanak a farmerek. A legjelent�sebb mez�gazdas�gi term�kek a tej, toj�s �s a marhah�s. �szakon mintegy 30-35 ezer r�nszarvast is teny�sztenek. Hal�szat             A hal�szat k�pezi Alaszka legbiztosabb bev�teleit. A halak f�leg a d�li partok vizeiben tal�lhat�k, amelyek k�z�l a lazac a legfontosabb. A f� konzervgy�rak Kecikanban, Kodiak-sziget�n �s a Bristol-�b�l kik�t�iben vannak. Ezen k�v�l t�kehalat, laposhalat, r�kot hoznak a felsz�nre. Az Alaszka vizein val� nemzetk�zi hal�sztatot szab�lyozt�k egy 200 m�rf�ld sz�les k�l�nleges gazdas�gi z�n�ban, valamint az 1985-�s USA-Kanadai Csendes-�ce�ni Lazac Szerz�d�sben meg�llap�tott�k, hogy azon orsz�g� a hal, amely fels�gvizeiben �szik.               B�ny�szat               A b�ny�szat Alaszka GSP-j�nek 33%-�t adja, amely j�val magasabb, mint b�rmely m�s �llamban. Legjelent�sebb b�nyakincse a k�olaj �s f�ldg�z. Az olajk�szleteket m�r az 1880-as �vekben is ismert�k, de csak 1961-t�l v�lt fontos �gazatt� az olajipar a kenai mez�k felt�r�s�val. 1968-ban t�rt�k fel Prudhoe Bay-n�l az USA legnagyobb olajmez�j�t, kb. 10 milli�rd hord� nagys�g� k�szletekkel. Jelent�s k�olaj el�fordul�s van m�g a  McArthur-foly� v�lgy�ben �szakon, valamint d�len a Kenai-f�lsziget �s a Cook-szigetek partvid�k�n. Majd elhat�rozt�k Pruthoe Bay-i olaj cs�vezet�ken val� elsz�ll�t�s�t d�lre, de el�bb meg kellett egyezni a helyi falvakkal, hogy �tvigy�k a vezet�ket a ter�let�k�n. V�g�l is 1971-ben t�rv�nyben er�s�tett�k meg a Transzalaszkai vezet�k meg�p�t�s�t. A vezet�k 1977-ben k�sz�lt el teljesen, ami 8 milli�rd doll�rba ker�lt, s mintegy 20 ezer ember dolgozott rajta. Az �tlagosan 1,2 m�ter �tm�r�j� vezet�k Prudhoe Bay-b�l a d�li parton fekv� Valdez v�ros kik�t�j�be sz�ll�t olajat, naponta mintegy 2 milli� hord�nyit (318 milli� liter). Inn�t pedig tankerek sz�ll�tj�k tov�bb az olajat. �gy Alaszka Texas ut�n az USA m�sodik legjelent�sebb olajtermel�je.             A f�ldg�ztermel�sben a Kenai t�rs�g a legjelent�sebb. Az energiahordoz�k k�z�l kisebb mennyis�g� szent is b�ny�sznak. �rceket 1880 �ta b�ny�sznak, a hozam kb. 95%-a arany, r�z, cink �s ez�st. Kutat�suk ma is folyik modern tudom�nyos eszk�z�kkel. Az aranytermel�s drasztikusan hanyatlott a II. vil�gh�bor� ut�n, de az 1980-as �vekben n�melyest fellend�lt a cink, ez�st �s �lom termel�s�vel egy�tt. Az arany nagy r�sze a Yukon-foly� v�lgy�b�l Fairbanks-b�l �s a seward-f�lszigeti Nome-b�l sz�rmazik. Jelent�s cinkel�fordul�s tal�lhat� Kotzebuen�l. A vil�g egyik legjelent�sebb molibd�n lel�helye Ketchikan k�zel�ben fekszik. Ezeken kiv�l m�g r�z ,wolfram, ez�st �s platina �rcek tal�lhat�k itt. Az �p�t�anyag ipar sz�m�ra is sok hasznos�that� nyersanyagot lehet kitermelni, mint pl: gr�nit, m�szk�, kavics.     Energiatermel�s               Alaszka hatalmas v�zenergia tartal�kokkal rendelkezik, amelyeknek nagy r�sze m�g �rintetlen. A legnagyobb projekt az Eklutna-t�ra vonatkozik, ami Anchorage k�zel�ben van. Egy v�zer�m� rendszer Juneau k�zel�ben adja az energi�t a d�lkeleti ter�leteknek, m�g egy m�sik rendszer a Kenai-f�lszigeten l�tn� el a d�li �s a k�zponti ter�leteket. Az �sszes t�bbi ter�let ell�t�sa a sz�n �s olajt�zel�s� er�m�vekt�l f�ggene. Most m�g az energia ell�t�s nagy r�sze a f�ldg�zra �p�l, s csak kis szerepet kap a v�z.     Feldolgoz�ipar               A feldolgoz�ipar a GSP 5 %-�t adja. Az �lelmiszeripar Alaszka vezet� ipar�ga, ezen bel�l is a halfeldolgoz�s a legjelent�sebb. F�leg a tengerparti v�rosokra telep�lt. Lazacot, heringet �s tengeri r�kokat dolgoznak fel, de a tej �s h�sfeldolgoz�s is gyakori.             Az olajipar a nagy k�olajk�szletekre telep�lt, Fairbanks-ban, Kenai t�rs�gben valamint Prudhoe Bay-ben k�olajfinom�t�k vannk. Jelent�s m�g a pap�ripar �s nyomdaipar. Ketchikanban, Sitk�ban nagy cellul�zgy�rak vannak. A d�li ter�leteken sz�mos far�nk fogad� �llom�s �s f�r�szmalom m�k�dik. A sz�rmeipar is jelent�s a sok pr�mes �llatnak k�sz�nhet�en, mint a hi�z, nyest, ny�rc. Ez 5-10 milli� doll�rt hoz Alaszk�nak �vente.     Szolg�ltat�sok               A szolg�ltat� szektor adja Alaszka GSP-�nek 50%-�t. A szolg�ltat�sok legnagyobb r�sze az urb�nus t�rs�gbe koncentr�l�dik. A k�zigazgat�s a legjelent�sebb, aminek t�bb alkalmazottja van, mint az �sszes t�bbi �gazatnak. Erre a kiterjedt igazgat�sra az�rt van sz�ks�g, mert a lakoss�g nagy ter�leten oszlik meg. A k�zigazgat�st k�vetik a szem�lyi szolg�ltat�sok, majd p�nz�gyi �s biztos�t�si szolg�ltat�sok.       K�zleked�s               Alaszk�ban a k�zleked�s meglehet�sen neh�zkes. Sokba ker�l az utak �p�t�se a kedvez�tlen term�szeti viszonyoknak �s a nagy t�vols�goknak k�sz�nhet�en. Alaszk�t Kanad�val �s a t�bbi 48 �llammal, egy 1939-45 k�z�tt �p�lt f��tvonal k�ti �ssze. Ez a f��t a Richardson �ttal egy�tt 2451 km hossz�. Alaszk�nak kb. 14 ezer km az �sszes �th�l�zata, amelynek csak k�tharmada szil�rd burkolat�. A f�bb utak a nagyobb v�rosokat k�tik �ssze. Az �llami tulajdonban l�v� alaszkai vasutak l�tj�k el a szem�ly- �s �rusz�ll�t�st Seward , Whittier �s Anchorge, Fairbanks k�z�tt. Kis rep�l�g�pj�ratok k�zlekednek az elszigetelt telep�l�sek �s a „k�lvil�g” k�zt. Ezek a g�pek utasokat, ell�tm�nyt, �zeneteket sz�ll�tanak m�rf�ldeken �t. Anchorage-ben tal�lhat� a legnagyobb rept�r, ami Eur�p�val, �zsi�val �s �szak-Amerik�val �ll l�gi kapcsolatban. Fairbanks, Juneau, Ketchikan �s Kodiak is rendelkeznek rept�rrel.  Alaszka nagym�rt�kben f�gg a kont�neres haj�sz�ll�t�st�l, amelyek a nagy kik�t�k �s a „48 �llam” k�z�tt folyik. Ezek az Alaszk�ban nem gy�rtott �rukat (pl aut�k, �lelmiszerek) hozz�k, �s viszik el az itt el��ll�tottakat.     Turizmus               Alaszk�t �vente t�bb mint 800 ezer turista keresi fel, s ezek kb. 1 milli�rd USD-t k�ltenek el. Mindez k�sz�nhet� k�l�nleges term�szeti adotts�gainak. A ter�lt�n l�v� sok nemzeti park, USA �s Amerika legek , saj�tos �llatvil�ga sok embert vonz. A vil�gon az extr�m t�rizmus �t�dik c�l�llom�sa, m�g az USA-ban a m�sodik.     N�pess�ge               Ezen a hatalmas ter�leten ( 1530693 km2) mind�ssze 626932 ember �l, s n�ps�r�s�ge is csak 0,37 f�/km2, amivel az USA legkisebb n�ps�r�s�g� �llama. Ter�let�nek nagy r�sze lakatlan a kedvez�tlen term�szeti viszonyok miatt. A n�pess�g nagy r�sze a nagyobb v�rosok k�r�l csoportosul, mint Fairbanks (32769), Anchorage (257808), Juneau (30192) �s Sitka (8193). A v�rosi lakoss�g ar�nya 64,3%. A v�rosok f�leg a d�li part k�zel�ben �s a foly�v�lgyekben tal�lhat�k, rajtuk k�v�l elsz�rt hal�sz- �s vad�sztelep�l�sek, kutat��llom�sok, olajtermel� �zemek �s katonai t�maszpontok vannak.             Az alaszkai emberek k�z�l csak minden harmadik sz�letett Alaszk�ban, ami azzal magyar�zhat�, hogy sokan az USA hadsereg szolg�lat�ban lettek kik�ldve ide. Mindez a f�riak �s n�k ar�ny�ban is megmutatkozik. M�g a f�rfiak sz�ma 325 ezer, addig a n�k� 294 ezer f�. A lakoss�g 31,8 %-a 18 �ven aluli, 5,6 %-a 65 �ven fel�li.             Az �slakoss�got jelent� n�gy nagyobb nyelvileg �s kultur�lisan �n�ll� n�pcsoport az eszkim�k, az aleutiak, az �szaki atapaszka t�rzsek �s az �szaknyugati parti indi�nok alkotj�k. Sz�muk 91100 f�, vagyis 16%-a a n�pess�gnek.         V�rosok               Juneau               Alaszka f�v�rosa ez a 30 ezer lakos� v�ros, amely Alaszka d�lkeleti ny�lv�ny�ban tal�lhat�. A hal�szat �s a haj�jav�t�s egyik f� k�zpontja. Egy XIX. sz�zadi arany�s� telepb�l fejl�d�tt ki. Az aranyb�ny�szat 1944-ig folyt.   Anchorage               Alaszka legnagyobb v�rosa 257808 f�nyi lakos�val. 1914-ben j�tt l�tre, amikor megkezdt�k a f�lsziget belsej�be vezet� vas�t �p�t�s�t. Egy m�ly �b�l partj�n fekszik, �szak fel�l magas hegyvonulatok z�rj�k le, s egyben v�dik az �szaki hideg szelekt�l. A sok h�nak k�sz�nhet�en fontos s�centrum. Kutyasz�n versenyeket is gyakran rendeznek. Fontos turista kiindul�k�zpont, ipari k�zpont, �s a p�nz�gyi �let fellegv�ra.               Fairbanks               Fontos k�zleked�si csom�pont Alaszka belsej�ben. Itt futnak �ssze a sz�razf�ldi utak, s id�ig j�n a vas�t valamint inn�t sz�ll�tj�k tov�bb �szak fel� az �rukat. Itt van az Alaszkai �llami Egyetem.

barabera

El�zm�ny | 2004.05.23. 03:13 - #24

Bizony rengetek aga letezik a torzseknek,s legalabb annyi nyelvi ag is,de alltalanosan az os lakossag negy nagyobb nyelvileg es kulturalisan onallo nepcsoportra oszthato.Ezek az:eszkimok,az allutiak,az eszaki atapanka torzsek es az eszak- nyugati parti indianok. Ha az osszes nyalvi agat felszeretnenk sorolni,mint ahogy te is elkezted kedves Atesz,bizony sokaig tartana es sok sok kutato munkaba kerulne:)Erre inkabb en nem valalkoznek,meg vannak az erre szakosodott emberek...Bajlodjanak ezzel inkabb ok:))igaz?

atesz

El�zm�ny | 2004.05.22. 23:04 - #23

Nehany erdekesseg: Eszkim�-Aleut �g  Eszkim� nyelvek   Inuit nyelvek   gr�nlandi inuit (kalaalisut) kelet-kanadai inuit (inuktikut) nyugat-kanadai inuit (inuktitan) �szak-alaszkai inuit (inupiaq) Jupik nyelvek   k�z�p-alaszkai jupik alutiiq-alaszkai jupik nankauszki szib�riai jupik k�z�p-szib�riai jupik Aleut nyelve k keleti aleut atkai aleut orosz aleut

barabera

El�zm�ny | 2004.05.22. 02:48 - #22

MEgprobalok valaszt adni a baratnod kerdeseire is.. Mezogazdasag..hat ez szinte nem is letezik:)Eszakra nincs muvelheto fold,delebre pedig annyira rovid az enyhe evszak(tavasz nyar tel egyutt is csak 3-4 honap),hogy nem igazan van ra lehetoseg. Ami inkabb jelemzo,az az allattenyesztes,halaszat,konzerv ipar(szorosan osszefugg a halaszattal)es a koolaj kitermeles.Alaszka alatt hatalmas olaj lelohelyek huzodnak,bar a legnagyobb kiterjedesu epp egy termeszet vedelmi terulet alatt fekszik,epp ezert itt nem is inditottak meg a kitermelest.Erdekesseg kepp elmondanam,hogy van egy egy magyar ismerosom aki hosszu idot toltott az egyik olajtarsasagnal es eszakon fektettek le vezetekeket..Ami ebben a plane,hogy a vezetekek fektetese telen!! zajlik,amikor a homerseklet akar minusz 70 fokig is lemehet.Hogy mert?Mert tavasszal es nyaron a tundra jarhatatlan..Amint jon a felmelegedes,az egesz egy iszap tengerre valtozik..A nagy nehez gepek,de meg az emberek sem tudnanak kozlekedni rajta.Az emberek fenn a fagyos eszakon alltalaban 2 hetes turnusokban dolgoznak(2 het fenn,2 delebre,lakottabb telepulesekentoltik szabadsaagukat)es fenn kontenerekben laknak,amik nagyon jol szigeteltek.Rendelkeznek mindennel..tv,radio,videokazetta kolcsonzo is van,teljes ellatast kapnak,es rengeteget(8 oranal tobbet)dolgoznak naponta.Mar csak azert is,mert nincs is mit csinaljanak,csak a kontenerekben teveznek  szabadidejukben..Persze a tuloraert nagyon szep kis osszegeket kapnak,bar szerintem meg is erdemlik.Van specialis ruhajuk amiben dolgoznak a hidegben..Igaz ez se vedi oket 100%-ig..Ez az egyik legjobb kereseti lehetoseg.

barabera

El�zm�ny | 2004.05.22. 02:22 - #21

Atesz ide masolom az idezetet amit hoztal..Koszonom szepen hogy ilyen ertekes dolgokkkal gazdagitod a portalom..a keoeket beteszem a keptarba is,ott jo helyen lesznek:)   El�deink �gy hitt�k, hogy a dalok a csend sz�l�ttei, akkor keletkeznek, ha mindenki megpr�b�l a sz�pre gondolni. A dalok akkor alakot �ltenek az emberek szellllem�ben, s a felsz�nre j�nnek, ak�r tenger m�ly�r�l a bubor�kok, amelyek a leveg�re t�rekszenek, s ott sz�tpukkannak. �gy keletkeznek a szent �nekek."

atesz

El�zm�ny | 2004.05.20. 22:40 - #20

atesz

El�zm�ny | 2004.05.20. 22:40 - #19

atesz

El�zm�ny | 2004.05.20. 22:39 - #18

atesz

El�zm�ny | 2004.05.20. 11:21 - #17

Ha lehetseges nehany kerdes: -baratnom szeretne megtudni mivel foglalkoznak az emberek eppen akkor, amikor kegyetlenul zord az ido(szak), vagy eppen a szurke idoszak van? -gyarak ipar, ilyesmi letezik Alaszkaban? -foldmuveles, mezogazdasag kizart? Csak allattenyesztes jatszik? -magadrol is kozolhetnel nehany dolgot, persze ha nem titkosak, illetve publikusak... -es persze barmire nyitottak vagyunk, amit te jonak gondolsz leirni, ugyhogy johetnek azok is amiket uzidben leirtal (allatok, stb.)

atesz

El�zm�ny | 2004.05.20. 11:15 - #16

Kedves Barb! Nagyon szepen koszonom faradozasodat, es hogy teendoid, elfoglaltsagod mellett szakitasz idot kivancsisagom kielegitesere. Szereny velemenyem szerint, ezek mindannyiunk okulasara, szorakoztatasara szolgal, illetve valik itthon. Nagyon tetszenek az irasaid, beszamoloid. Igen ilyesmikre gondoltam, amikor megkertelek mindezek kozlesere. Egyszeruen csucs! Mikor ezeket olvasom olyen erzesem tamad, mintha en is ott lennek a vegtelen hegyek, tavak, apro telepulesek.... Alaszka sziveben. Nem kell tudomanyosan irnod, csupan egyszeruen. Mely igy is nagyszeru! Szivbol remelem, hogy egy csokorra valot...mit csokorra valot, egy egesz konyvre valo beszamolot hallhatunk, illetve olvashatunk toled, termeszetesen ha lehetoseged van ra minel tobb kep fuszerezeseben. Jo egeszseget, szerencset es kitartast mindannyiotoknak szivbol kivanva, tisztelettel Atesz, (Komarom-Kiralyhelmec)-Szlovakia

barabera

El�zm�ny | 2004.05.20. 04:34 - #15

Egyebkent ha velemenyt kellene mondanom az eszkimokrol es a tobbi oslakosrol,azt tudnam mondani hogy nagyon kedvessek,mosolyognak ezerrel,de elegge alazatosan viselkednek a "feherekkel" szemben.MEgadjak a tiszteletet,de mintha kicsit felnenek is toluk.. Remelem hogy ennek a nepnek is sikerul felulkerekednie az alkohol probleman,es talan a kulombozo ember jogi szervezetek reven vissza kapjak jogaikat,foldjeiket(vagy legalabb egy reszet)es ujra kiegyensulyozott eletet tudnak elni a termeszetben es a termeszettel.. Azt hiszem mara ennyi.Remelem sikerult olyan dologrol irnom ami erdekel teged is. Legkozelebb ha neked is jo,irok egy par szot hogy milyen meglepetest szolgaltatott az idojaras..esetleg az allat vilagrol amely szinten alkalmazkodott es varosiasodott.. sziaoka:barabera

barabera

El�zm�ny | 2004.05.20. 04:27 - #14

sok olyan rendezvenyre lattam meghivot ahol a nativ kulturat apolgatjak,tancokat enekeket,kulonbozo ritualekat tanitanak az ifju generacionak majd adjak elo a kulturalis kozpontokban,vagy kulonfele unnepi alkalmakkor.Ilyenkor hagyomanyos ruhat viselnek,a saman medve borrel a fejen jarja tancat,ami ma mar inkabb csak szimbolikus.Sajnos en ilyen eloadast nem lattam eloben,csak felvetelrol,de ha vissza utazunk,feltetlen szeretnem bepotolni.Itt delen nem csak eszkimok az ugynevezett oslakosok,hanem kulonfele indian torzsek is.Az o falvaik maradvanyai,melyek ma muzeumkent,idegen forgalmi latvanyossagkent szerepelnek sok fele megtalalhatok.Gyonyoru totemoszlopjaik szinte mindenhol ott vannak,s ma is rengetegen foglalkoznak a faragasukkal amit aztan jo penzert ertekesitenek a helyieknek es turistaknak,vagy csak diszitik veluk sajat hazuk tajat.. Ismet egy erdekesseg:Mint te is tudod bizonyara,az oslakosok egyik fo vadasz zsakmanya annak idejen a balna volt..MA mar nem ,vagy csak kulonleges alkalmakkor,engedelyekkel vadzshatjak oket alaszka partjainal a nativek..Ott tartozkodasom alatt viszont egy alkalommal egy balna sodrodott a partra, a varosbol kivezeto ut mellett az obolben.Az`allatvedok orakig kuzdottek az eleteert,de apaly volt igy sajna daruval nem  tudtak a nagy iszap miatt az alatot megkozeliteni,igy az elpusztult..A nativek viszont nem sirtak,hanem szinte orommel vartak az allat halalat,hisz azt utana feldaraboltak es elosztottak egymaskozott,s a legertekesebb reszeibol nagy kozos  lakomat csaptak.Errol is hozok majd kepeket..MEgdobbento volt ahogy a balna belso reszeit,nem tudom pontosan mi is volt,de egy vodorben bepacoltak,majd masnap a "bulin"nyersen ettek..Az volt az est fenypontja szamukra..csemege melyet sok eszkimo fiatal most kostolt eloszor..Talan maj..vagy valami hasonlo lehettett,fekete szine volt..Jo izuen ettek,s bevaloom oszinten,meg en is megkostoltam volna..Igaz en nyitott vagyok mindenre ami a konyhat es az eteleket illeti!:)

barabera

El�zm�ny | 2004.05.20. 04:14 - #13

Szia Atesz! Orulok hogy sikerult bejutnod a forumba..ugye nem is volt tul nehez?:)Egy valamit elore elmondok..ne varj tolem tul tudomanyos megfogalmazast,hisz igen rovid idot toltottem el alaszkaban,csupan masfel evet,s azt sem kutatasoknak szenteltem sajnos. Megprobalom leirni azokat a dolgokat amik megmaradtak bennem,de kerdezz te is nyugodtan,ugy konnyebb a dolgom:) Sajnos az oslakos kulturarol sem tudok sok mindent mondani,mert en eleg delen voltam,Anchorageban,ami alaszka legnagyobb varosa,holott nem is ez a fovaros,hanem Juenau.Itt meg is emlitenek a fovarosrol egy erdekesseget:Magat a varost szarazfoldi uton nem lehet megkozeliteni,mert egyik oldalarol a tenger hatarolja,mig a tobbi oldalarol a hegyek.Ut tehat nem is vezet a fovarosba..Viszont annal forgalmassabb a masik ket megkozelitesi lehetoseg.Az egyik a legi a masik pedig a vizi kozlekedes.Tehat ha elakarsz jutni Juenauba akkor vagy hajora kell szalnod,vagy repulore ulnod..Alaszkaban amugy is eleg elterjed a legi kozlekedes,mivel a hoakadalyok es a jarhatatlan utak miatt ez az egyik legcelszerubb kozlekedesi eszkoz.Itt talalhato a vilag legnagyobb vizi legikikotoje is..Rengetek to van erre amit leszallo palyanak hasznalnak a kis ket eltu gepek.(Majd teszek a keptarba rola kepeket)Anchorage eleg nagy es fejlett varos.Hatalmas kiterjedesu,de csupan 250 ezer ember lakja.A varos az obolre nez,mikozben hatulrol hegyek hataroljak.Meg sosem lattam olyan gyonyoru hegyeket!!Van par felvetelem amin erdekes rozsaszines arnyalatban pompaznak..Mivel a varos jol fejlett igy az itt elo oslakosok is felvettek a modern eletritmust,sajnos..A masik dolog amit szomoruan kelett megallapitanim hogy az oslakossag nagy resze alkohol problemakkal kuzd.Munkat nem kapnak,halaszni vadaszni mar nem szabad nekik,viszont a kormany hatalmas osszegekkel tamogatja oket,amit mint karteritest kaptak a foldjeikert..HAvi tobb ezer dollaros juttatasokat tesznek zsebre,amit aztan unalmukban vagy banatukban,de el isznak.A hajlektalanok nagy reszet is ok teszik ki a varosban,de gondolom igy van ez a tobbi fejlett telepulesen is.Eszakabbra meg jobban megmaradt a torzsi felallas,bar helytol fuggetlenul azt vettem eszre hogy nagy az osszetartas kozottuk..

atesz

El�zm�ny | 2004.05.19. 22:06 - #12

atesz: kisebb nehezsegek aran, am megis sikerult. Most mar kivancsian varom az informaciokat, elmenyeket, beszamolokat, mindent amely Alaszkaval, ottleteddel kapcsolatos....  Kivancsiva tesz milyen magyar szemmel tekinteni az ott elokre, egyesulni, azonosulni veluk, mennyire mas ez mint itthon, oszefonodott, esetleg eltavolodott kulturak szmszogebol milyen ez a valtozas? Legy a tavcsovunk Barb....

Eszter

El�zm�ny | 2003.06.13. 22:09 - #11

szia barabera.bekukucsk�lok megint, l�tom egy -k�t dolog v�ltozott a m�ltkori vizitem �ta, nagyon j�...:) Akartam m�r k�rdezni hogy hogyan alakultak a aolgok veletek (Te, f�rj, gyerek), �s siker�l-e a csal�degyes�t�s, eml�kszem a f�rumon nagyon keresg�lt�l valami j� �gyv�det. Rem�lem az�ta el�bbre vagytok m�r, �s maradhattok. �n hulla f�radt vagyok, itt tikkaszt� meleg van...szoval megyek is aluk�lni.. Uff..:) Golden eye

barabera

El�zm�ny | 2003.06.09. 18:00 - #10

Hat persze arany szivu testverem!!:DD Lesz sok kep,megigerem,csak meg egy kis turelmet!En is csak most ismerkedem a portal epites rejtelmeivel..:))Na meg a gyerek miatt nem tudok annyi idot tolteni vele,mint amennyit kellene,hogy gyorsabban haladjak!De majd igyekszem!!

Eszter

El�zm�ny | 2003.06.09. 12:43 - #9

Uff, hel� mindenkinek, de f�leg Baraber�nak! Majd igyekszem n�ha-n�ha bekuksizni ide, el�g bar�ts�gosnak �s csal�diasnak t�nik a hangulat. Barabera, �n m�g annyit szeretn�k mondani, hogy legyen majd minn�l t�bb gy�ny�r� k�p az oldalon...sz�vesen megismerkedn�k Alaszka �l�vil�g�val igy a neten is...:)

smac001_1

El�zm�ny | 2003.05.18. 00:54 - #8

The Chilkoot Human Chain

barabera

El�zm�ny | 2003.05.13. 21:10 - #7

katints csak ra a bufak(bufak alaszkaban)forumra,es nezd meg shont!! De a tied is nagyon tetszik!! Lattad a grizlit,es a mooset?

smac001_1

El�zm�ny | 2003.05.13. 20:16 - #6

csunya dolog, az �n sapk�m�rt a shonit d�cs�rted meg a buf�ba:(((

[25-6] [5-1]